Ahogy a Betadine oldat a láthatatlan seb körüli kórokozók ellen veszi fel a harcot, úgy küzd a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a láthatatlan online veszélyek ellen is.

Ezt mi is fontosnak tartjuk, ezért minden, májusban patikában eladott 30 ml-es Betadine oldat után 100 Ft-ot adunk nekik.

Az internet megjelenése új kapukat nyitott meg az emberek előtt, felnőttek és gyerekek életének is egyaránt részese lett. Számos kutatás igazolja, hogy a  gyerekek egyre fiatalabb korban találkoznak digitális eszközökkel és egyre hosszabb időt töltenek az online térben. Ez az idő gyakran több, mint amennyit a gyerekek a szüleikkel vagy az iskolában töltenek. A digitális eszközök használata  hatással van az egészségükre és a jóllétükre: nem mindegy, hogy mennyi időt töltenek a képernyő előtt, ez alatt milyen tartalmakat fogyasztanak, kivel találkoznak online. Az internet a lehetőségek mellett veszélyeket is rejt, de ha ezeket tudjuk, képesek vagyunk segíteni a gyerekeknek is abban, hogy a veszélyes helyzetek felismerjék és elkerüljék, vagy baj esetén segítséget kérhessenek.

Sok szülő félti a gyerekeit attól, hogy online bántalmazás áldozatai lesznek, függővé válnak, vagy esetleg olyan idegenekkel kerülnek kapcsolatba, akik nem a legjobb szándékkal közelítenek feléjük. De hogyan tudunk ebben a gyerekeknek segíteni?

Szülőként elsődlegesen fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak veszélyforrásként lássuk, és ne a korlátozás és tiltás legyen a fő eszközünk. Ehhez viszont információra van szükség, hogy egyszerre lássuk az internethasználat előnyeit, annak veszélyeit és rendszeren frissítsük tudásunkat az online biztonság terén. A felnőttek szerepe az, hogy segítsék a gyerekek eligazodását az online térben.  

Ahhoz, hogy a veszélyekről gondolkodni tudjunk, fontos tudni, hogy mit jelent, ha biztonságban van a gyerek az online térben:

• Ismeri a jogait, az offline és online térben is,
• Tudja, hogy mit jelent a digitális lábnyom, felelősen oszt meg tartalmakat,
• Tisztában van az internet adta lehetőségekkel és veszélyekkel,
• Tudja, hogy az internet egy virtuális valóság,
• Megtalálja az egyensúlyt az online és offline tér között,
• Felismeri az online bántalmazást, nem válik elkövetővé, bántalmazás esetén tud honnan segítséget kérni,
• Van legalább egy felelős felnőtt, akihez fordulhat, ha bajban van.

HAMIS VALÓSÁG

Felnőttként is gyakran bedőlünk a média és internet által kreált képnek. A gyerekek, akik példákat keresnek, akiket követhetnek, ennek még inkább kiszolgáltatottak. A közösségi média felületein beépített filterek segítik, hogy a lehető legtökéletesebb képek és videók kerüljenek fel - ez pedig komoly önbizalomhiányt, önértékelési gondokat és testképzavart is okozhat a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

ONLINE ZAKLATÁS

Az iskolai bántalmazás sokszor folytatódik az online térben, de akár idegenek is elkezdhetik online cikizni, piszkálni, lejáratni a gyerekeket. Ezt hívjunk online zaklatásnak. Veszélyesebb lehet, mint az offline térben történő bántalmazás, mert sokszor arc és név nélkül történik, ezért az érintettek sokkal messzebbre mehetnek egymás bántásában.

INTERNETFÜGGŐSÉG

A gyerekek és a felnőttek egyaránt aggódnak az internetfüggőség miatt, illetve gyakran számolnak be arról is, hogy több időt töltenek az interneten, mint szeretnének. Létezik az a rövidítés, hogy FOMO, de mit is jelent ez? Ez a mozaikszó a fear of missing out rövidítése, ami azt jelenti, hogy félünk attól,  hogy lemaradunk valamiről, kimaradunk valamiből, ha nem vagyunk folyamatosan jelen az online térben. Mindeközben a digitális detoxról, annak előnyeiről ritkán esik szó, és kevés család rendelkezik közös, internetes házirenddel - ami pedig sok veszélytől és kockázattól óvhatna meg mindenkit.

VISSZAÉLÉS A BIZALOMMAL

A kamaszok gyakran intim tartalmakat is megosztanak egymással anélkül, hogy ennek következményeivel tisztában lennének, a továbbított képekkel, üzenetekkel pedig mások (akár ismerőseik is) visszaélnek, zsarolhatják őket. Olyan esetek is előfordulnak, amikor egy felnőtt próbál tudatos, számító módszerekkel a gyerek bizalmába férkőzni szexuális kizsákmányolás céljából (grooming). Ha egy gyerek ilyen helyzetbe kerül, rettentően kiszolgáltatottnak érzi magát, ugyanis visszaéltek a bizalmával, mások előtt számára kínos helyzetbe került.

●       Törekedjünk a bizalmi légkör megteremtésére: Szülőként nemcsak a kütyüzés mennyiségét kell figyelemmel kísérni, hanem azt is, hogy milyen tartalmakkal találkozik a gyerek. Ennek az első lépése, hogy sokat beszélgetünk a gyerekünkkel arról, hogy ő mivel tölti az idejét a digitális térben.

●       Érdeklődjünk  az online életük iránt: Legyünk nyitottak az őket érintő témák, felületek, játékok iránt, azt sokkal inkább vehetik a bizalom jelének, mint a kontrollálásnak, így könnyebben kérdeznek, vagy fordulnak a szülőhöz akkor is, ha veszélyes helyzettel találkoznak

Ne feledjük, hogy a valós célunk az, hogy kölcsönös együttműködést alakítsunk ki a gyerekünkkel. Bármilyen közhelynek is hangzik, ennek elsődleges és még mindig a leghatékonyabb és legegyszerűbb eszköze a beszélgetés. Minden alkalmat ragadjunk meg a beszélgetésre, ami azt jelenti, hogy nem csak akkor van szó a gyerekek - vagy a felnőtt - online jelenlétéről, vagy szokásairól, amikor éppen valami baj van. Bátran beszélgessünk a gyerekekkel a saját online tevékenységeinkről is, új applikációkról, letöltött filmekről, vagy bármiről, amit ő is szívesen meghallgat. Ezzel lehetőséget teremtünk arra, hogy ő is meséljen arról, hogy mit csinál a neten. 

A legtöbb esetben a kortársak közötti bántalmazás nem csak a való életben, hanem az online térben is zajlik, vagy iskola után ott folytatódik. Az online térben történő bántalmazás, ugyanolyan felelősséggel jár, és ugyanúgy lehetnek következményei, mintha a fizikai térben történne. Az online bántalmazás jellemzője, hogy sokkal nagyobb a “közönség” tábora, sokkal gyorsabbak az üzenetváltások, a bántalmazó nem látja az áldozat reakcióit (hogy sír, vagy rosszul esik neki egy-egy komment), így a bántalmazást jellemzően sokkal később hagyja abba, mint ahogyan azt a valós térben tenné. Ezen kívül nagy nehézség, hogy az online bántalmazásnak nincs vége. Még ha valaki éjszakára ki is kapcsolja a telefonját, a következő bekapcsoláskor látja az addigi üzeneteket. Ráadásul annak, akit a közösségi oldalakon bántanak, ugyanúgy fáj, mintha az iskolában történne a bántalmazás. 

Szülőként nagyon fontos azt tudnunk, hogy ha posztolunk a gyerekünkről, akkor azzal az ő digitális lábnyomát építjük, sokszor úgy, hogy a gyerek nem is tud róla, hogy milyen fotó, videó vagy hangfelvétel kerül ki róla egy olyan térbe, amiről tudjuk, hogy sok évvel később is ezek visszakereshető tartalmak lesznek. Ha mi felnőttként tudatosan posztolunk a gyerekekről (pl. nem rakunk ki olyan képet, amit magunkról sem raknánk ki, átgondoljuk, hogy milyen nyilvánossággal osztjuk meg, a beleegyezését kérjük) akkor ezzel azt a hiteles példát mutatjuk neki, ami neki is minta lehet. 

Emellett a gyerekekkel való beszélgetések során meg kell tanítanunk nekik, hogy ők is legyenek óvatosak, ha információt, képet, videót osztanak meg az interneten, fontolják meg, hogy milyen tartalmat és kivel osztanak meg, annak mi lehet a sorsa, ha rossz kezekbe kerül, valamint, hogy  ne küldjenek el olyasmit, amiről nem szeretnék, hogy szélesebb körbe (pl. osztálycsoport) kikerüljön. 

A kamaszok gyakran intim tartalmakat is megosztanak egymással anélkül, hogy ennek következményeivel tisztában lennének, a továbbított képekkel, üzenetekkel pedig mások (akár ismerőseik is) visszaélnek, zsarolhatják őket. Olyan esetek is előfordulnak, hogy egy felnőtt próbál tudatos, számító módszerekkel a gyerek bizalmába férkőzni szexuális kizsákmányolás céljából (grooming).

Ha egy gyerek ilyen helyzetbe kerül, rettentő kiszolgáltatottnak érzi magát ugyanis visszaéltek a bizalmával, mások előtt számára kínos helyzetbe került. Az ilyen helyzetekben segítséget kérni sem könnyű, de ha a szülővel való megfelelő bizalmi kapcsolat megvan, elsőként hozzá fordulhat.  Fontos, hogy szülőként figyeljünk minden lehetséges apró jelre is (pl. visszahúzódóbb, távolságtartóbb viselkedés, elvonulás családi környezetben) és ha ilyet észlelünk, próbáljunk a gyerekkel számára biztonságos módon beszélgetni. Hallgassunk a megérzéseinkre! Ha érezzük, hogy valami nem stimmel, ne hagyjuk annyiban, próbáljunk minél hamarabb cselekedni.

-          a zaklató profil letiltása, valamint jelzés küldése az NMHH Internet Hotline felületén, és/vagy az alkalmazás működtetője (facebook, instagram, snapchat, tiktok stb.) felé,

-          a kéretlen vagy sérelmes tartalom dokumentálása, tartalom mentése, kapcsolatfelvétel hatósággal vagy az oldal/alkalmazás működtetőjével,

-          jelszómódosítás, biztonsági beállítások ellenőrzése,

-          egyes esetekben kapcsolat felvétele a rendőrséggel

Van néhány olyan egyszerűnek tűnő, de gyerekként egyáltalán nem egyértelmű beállítás, amely számos veszélytől megóvhatja a fiatal felhasználókat. Ezeket a tippeket egyrészt osszuk meg a gyerekünkkel, másrészt mi magunk is végezzük el, valamint az online biztonságra vonatkozó ismereteinket próbáljuk folyamatosan frissíteni, gyarapítani.

Néhány olyan tipp a gyereknek, amit pár gombnyomással elérhetünk:

-          privát profil használata - csak az lássa a tevékenységét, akit a gyerek tényleg ismer,

-          csak azt igazolja vissza az online platformokon, akivel tényleg ismerősök, nem csak a netről ismerik egymást,

-          ha az online térben ismeretlennel találkozik, győződjön meg róla, hogy a profil valós,

-          állítsa be ismerőseinek listáját, hogy az ne legyen látható mindenki számára,

-          soha ne küldjön olyan képet vagy információt, aminek nem örülne, ha más is látna.

Összefoglalva, akkor segítünk szülőként a leginkább, ha az adatvédelemről és az online zaklatások megelőzéséről folyamatosan beszélgetünk gyerekeinkkel és mi magunk is frissítjük ismereteinket. Emellett mi is megfelelő példával járunk el az eszközhasználatot illetően, valamint átgondoljuk posztolási szokásainkat, óvjuk gyerekeink adatait. Fontos értenünk, hogy a gyerekünk pontosan mit is csinál az online térben, és fontos folyamatosan megerősítenünk benne, hogy ossza meg, ha olyan dolog történik vele, amit gyanúsnak talál és ne tartsa titokban azt sem, ha online zaklatás éri. Biztosítsuk arról, hogy bármi is történt, a szülői elfogadásra és segítségre mindig számíthat. 

A digitális világ használatát nem lehet és nem is kell elkerülni. Az online biztonság kialakítása folyamatos tanulás, folyamatos tanítás, gyakran kölcsönösen is. Ezen az úton bármelyik nap el lehet indulni.

A gyermekek online biztonságával kapcsolatos tartalmat a honlapon a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársai készítették.